Az OTP ügyfelei rosszul jártak
Hoppon maradt a lakáshitellel rendelkező OTP-s ügyfelek egy része, amikor kiderült, számukra nem jár az utólagos költségtérítés - írja e heti számában a Figyelő.
Az OTP-lakáshitellel rendelkező ügyfelek 80 százalékának csak a kezelési költség emelése miatti pluszterhet fizette vissza az OTP Bank, ám az ennél jóval borsosabb tételt, nevezetesen a megemelt előtörlesztési díj (a hátralevő tartozás 3,6 százaléka) és az eredeti költség (0 százalék) közötti különbözetet már nem. Az indoklás szerint azért nem, mert már nem az OTP Bank, hanem az OTP Jelzálogbank ügyfelei. Legtöbbjük erről feltehetően nem is tudott.
A kártérítésre egyébként azért került sor, mert a lakáshitel-szerződésmegkötések óta az OTP durván megemelte a kezelési költséget valamint az elő- és végtörlesztési díjat. Mindezt egyoldalúan tette, így a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyomására a bank vállalta az érintett ügyfélkör kártalanítását.
A GVH azonban nem az OTP Jelzálogbankot vizsgálta, s nem is a jelzálogbank vállalta a kártérítési kötelezettséget. Hiába 100 százalékos leányvállalata az OTP-nek, jogilag két külön cégről van szó. A bank hivatallal kötött alkuja tehát ötből négy ügyfél esetében mit sem ér.
A lakáshitelnyújtás ugyanis úgy történt, hogy az ügyfél az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank alkotta konzorciummal kötött szerződést (a hitelezői oldalról mindkét intézmény pecsétjével is ellátta a dokumentumot). Miután a bank elbírálta a hitelkérelmet, az ingatlanra terhelt jelzálogot már a leánycég vezettette be, majd ezt követően meg is vásárolta a követelést az anyabanktól. A szerződés így átkerült a jelzálogbank könyveibe.
Az ügyféllel szemben fennálló követelés aránya módosult: a szerződés elején a két szereplő érdemben osztozott a követelésen, később viszont a banké 0, a jelzálogbanké pedig 100 százalékosra változott.
A teljes cikk a bankweb.hu oldalon található meg.
A bankot zsarolja a hitelközvetítő
A pénztári, a biztosítási és a hitelintézeti szektoron belül az ügynöki tevékenység időnként igen agresszív. A bankokat “zsaroló”, a biztosítók ügyfeleit és a pénztárak tagjait “kihagyhatatlan” ajánlattal bombázó közvetítők végső soron drágító tényezőnek számíthatnak.
A pénzintézetek kezdeményezésére a Magyar Bankszövetségen belül a közeljövőben megkezdődhet az a munka, amelynek révén a szakma igyekszik majd egységesíteni a hitelközvetítőkkel szembeni feltételeket - értesült lapunk. Az elmúlt időben ugyanis számos olyan nemkívánatos tendencia látszik, amely akár rövid távon komoly veszélyeket hordoz magában. Bár kiszorulóban van, de még ma sem ritka például - Varga Eszter, a Central European Credit vezérigazgatója szerint -, hogy az ügynök nemcsak a banktól, de a közvetített ügyféltől is jutalékot kér a szolgáltatásaiért, miközben a bankokkal szemben is egyre erősebbek a jutalékelvárások. Az egy évvel ezelőtti 2 százalék körüli átlagos jutalékszint már 50 bázisponttal feljebb kúszott. Némely, piacot szerezni akaró hitelintézet pedig állítólag már 4-5 százalékos jutalékot is ígér a közvetítőknek.
A bankok természetesen dolgoznak nagy közvetítőkkel is (például ingatlanforgalmazó hálózatokkal) - velük egyedi, a központokban megszületett megállapodások vannak -, ahol a jutalékszintek is lényegesen magasabbak. A leosztás szerint azonban az egyes közvetítőkkel itt is a helyi szint foglalkozik. Igaz viszont, hogy ebben az esetben a közvetítő jutaléka és annak forgása sokkal inkább az adott cégen belüli elszámolástól, mint a saját kapcsolati tőke kiépítettségétől függ.
A teljes cikket a bankweb.hu weboldalon olvashatják el.
Az MNB és a PSZÁF is óv a jenhiteltől
Óvatosságra intette a bankokat közös ajánlásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke. A meglehetősen szokatlan - így erős figyelmeztetésnek tekinthető - ajánlás a devizahitelezés, különösen a japán jenben nyújtott hitelek kockázataira hívja fel a figyelmet.
A verseny erősödése miatt a hitelező pénzintézetek fokozatosan lazítanak a hitelezési feltételeken, az új folyósítású hitelek több mint felénél a hitelöszszeg már meghaladja a fedezetként szolgáló ingatlan értékének 70 százalékát, és az új lakossági hitelek több mint 90 százaléka devizaalapú - írja a jegybank és a felügyelet közös közleménye. A hatóság különösen aggasztónak találja, hogy az új hitelek több mint tíz százalékát jenben folyósították a bankok. Ezt azért ad okot aggodalomra, mert a jen árfolyama négyszer akkora kilengéseket mutat a forint árfolyamához képest, mint az euróé vagy a svájci franké. A jegybank és a felügyelet ezért számos feltétel együttes meglétét látja szükségesnek a jenhitelek nyújtása esetén.
A teljes cikket elolvashatja a bankweb.hu oldalon.
Mit lehet tenni, ha unjuk a havi törlesztőrészleteket?
A havi törlesztést minden bizonnyal egyik adós sem szíveli különösebben, erre apellálnak az Egyesült Államokban a bankok, amikor arról próbálják meggyőzni az ügyfeleket, hogy fizessenek inkább kétheti rendszerességgel, így ugyanis hamarabb letudhatják tartozásukat és kevesebb kamatot is kell fizetniük. Hazánkban ugyan nem túl elterjedtek a havi törlesztési ütemezéstől eltérő hitelkonstrukciók, a tengerentúli akciókra alapozva azonban indokoltnak tartjuk röviden áttekinteni, mit kell mérlegelni egy ilyen döntés meghozása előtt. Előrebocsátjuk, az akció közel sem olyan jó üzlet, amilyennek kinéz, érdemes hát a döntési folyamatot legalább koncepcionálisan magunkévá tenni, hogy a jövőben tényleg tudatos döntést hozhassunk hasonló helyzetekben!
Az ajánlat maga: már első látásra is van mit nézni rajta…
Az amerikai bankok gyakorlatilag azt ajánlják fel ügyfeleiknek, hogy éves szinten a 12 darab havi részlet helyett fizessenek inkább kéthetente és ezzel egy-egy részlet csökkenjen felére. Első látásra nincs is ezzel gond, ám ha belegondolunk, hogy a naptár sajátosságai miatt a kétheti rendszerességet választva 26 részletet kell évente fizetnünk, így gyakorlatilag ugyanott tartunk, mintha az eredeti modellbe beiktattunk volna egy 13. havi törlesztőrészletet.
Ezt persze nem titkolják a bankok, erre a szintre ugyanis azért csaknem mindenki eljut a számolgatásban és épp ez adja a fő értékesítési érvet: nevezetesen, hogy az új ütemezésre történő áttéréssel hamarabb letudható a törlesztés, lerövidül a futamidő és emiatt (is) csökken a fizetendő kamat teljes összege.
Az új rendszerre való áttérés persze nem megy ingyen, egy 300-400 dolláros díj kapcsolódik az átálláshoz, ami gyakorlatilag teljesen értelmetlen és felesleges, amint azt mindjárt látni fogjuk.
A teljes cikk elolvasható a pénzcentrum honlapján.
Mindenki aggódik a frankhitelek miatt
Mint azt a hazai példa is alátámasztja, a svájci frankban denominált hitelek lettek Közép- és Kelet-Európa kedvencei. Így aztán az országok központi bankjai nem győzik aggodalmukat kifejezni amiatt, hogy az emberek nem értik meg az ebben rejlő kockázatokat - tudósít a Financial Times.
A Svájci Nemzeti Bank nemes egyszerűséggel csupán a kisbefektetők carry trade-ügyletének hívja a frankhiteleket. Ennek oka pedig a népszerűség, ugyanis régiónkban rengetegen döntenek arról, hogy inkább ebben a devizanemben vesznek fel hitelt, mint saját országukéban, igaz némi megtorpanás érzékelhető, amely a svájci kamatszint emelkedésének számlájára írható.
A teljes cikk elérhető a pénzcentrum.hu oldalon.
Devizaalapú szabad felhasználású jelzálogkölcsön a Citibanktól
A statisztikai adatok szerint a magyar háztartásokra eső kölcsönöknek több mint felét külföldi pénznemben tartják számon. Ebből 2007 végén ezermilliárd forintot tett ki a devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya, s a tavalyi év során 400 milliárd forintot meghaladó összegű volt az új hitelkihelyezés e termékkörben. Ezzel a piaci trenddel párhuzamosan, egyre több háztartásra jellemző, hogy egyszerre több típusú hitellel is rendelkeznek, például személyi kölcsönnel, autókölcsönnel, áruhitellel, melyeknek visszafizetése jelentős terhet jelent a családi költségvetésben. Ebben a helyzetben megnövekedtek az adósságrendezésre szolgáló hiteltermékek, többek között a versenyképes árazású, devizaalapú jelzálogkölcsönök iránti ügyféligények. A növekvő ügyféligényekre válaszként a Citibank bevezette a svájci frank, illetve az euróalapú szabad felhasználású jelzálogkölcsönt. Az új hiteltermék kedvező kamatának köszönhetően kiválóan alkalmas a szerteágazó adósságok egy hitellé való egységesítésére, mely érezhető mértékben csökkentheti az ügyfelek pénzügyi terheit.
A teljes cikk elolvasható a pénzcentrum oldalán.
Még most kell devizahitelt felvenni? - hitel, hitelek
A jegybank tegnapi sáveltörlésről szóló döntése a devizaárfolyamokra gyakorolt hatáson keresztül számos hazai jelenlegi vagy leendő adóst érint. A CIB szakértői szerint az MNB a lépéssel kinyilvánította, hogy forinteladásokkal nem lehet kamatemelést kierőszakolni. A bank Napi által megkérdezett szakértője szerint a nemzetközi befektetői klíma megnyugvását követően akár 240 forint alatti euro árfolyamok is előfordulhatnak.
Mivel rövidebb távon a kockázati éhség alacsony szintje nem teszi lehetővé a forint jelentősebb felértékelődését, még most lehet érdemes devizahitelt felvenni, hogy a későbbi erősödés csökkentse a forintban kifejezett törlesztőrészletet. A CIB szakemberei szerint a befektetési oldalon ugyanakkor érdemes elhalasztani a konverziót, amennyiben egy hosszabb távú befektetésről van szó.
A teljes cikk elolvasható a pénzcentrum honlapján.
Települések banki feketelistán - hitel, hitelek
Nem egyszerű hitelhez jutni annak, aki kis faluban él. A bankok nem szívesen hozzák nyilvánosságra hitelezési gyakorlatukat, de egy-egy eset kapcsán sejteni lehet, hogy vannak olyan települések hazánkban, amelyek feketelistán vannak. Budapesten pusztán a lakás vagy telek fekvése miatt ilyen nem fordul elő, de azért máshogy kezelnek egy budai és egy kültelki házat - írja a Népszabadság.
A CIB, az OTP és az Erste Bank - arra a kérdésre: előfordulhat-e az, hogy csak azért utasítanak el egy hitelkérelmezőt, mert az adott ingatlan kistelepülésen áll? A CIB Bank illetékesei azt válaszolták: ez önmagában nem gátolhatja meg egy hitelszerződés megkötését. Az OTP közleményéből mindössze annyi derült ki, hogy létezik náluk egy településminősítési rendszer. Az Erste Bank nem válaszolt a kérdésekre. A telefonos érdeklődést követően azonban kiderült, valóban létezik egyes bankokban az aprófalvak “feketelistája. Az Erste Banknál kiderült: 500 lakosúnál kisebb településen álló ingatlanhoz nem adnak kölcsönt. Az OTP hitelvonalán jelentkező hölgy azt közölte: ellenőriznie kell, hogy szerepel-e “települési listájukon” a kérdéses község.
A teljes cikk elolvasható a pénzcentrum honlapján.
Kivételes Lakáshitel az MKB Banktól - hitel, hitelek
Új akciós lakáshitelt ajánl az ügyfelek figyelmébe az MKB Bank. A pénzintézet az MKB Kivételes Lakáshitel terméket kínálja ügyfelei számára, akiknek a Bank a hitelfelvételnél elengedi a szerződéskötési díjat, és a hitelkamatot az első három hónapban, a közjegyzői díj összegét pedig visszatéríti. Az MKB Kivételes Lakáshitel nevű, svájci frank alapú konstrukciót a második kamatperiódustól évi 3%-os kamattal kínálják az ügyfeleknek a Bank országos fiókhálózatában.
Az MKB Kivételes Lakáshitel lakásvásárlásra vehető igénybe svájci frank alapon, három hónapos kamatperiódus mellett. A kölcsön eleme az MKB Kivételes Folyószámla, amelyet a tavalyi év díjnyertes lakossági folyószámlájává választottak a MasterCard szervezésében megvalósult “Az Év Bankja” versenyben.
A folyószámla nyitásához három egyszerű feltételt kell teljesíteniük az igénylőknek:
- havonta legalább 90 000 forintos, legfeljebb két befizetésből, illetve utalásból származó jóváírás,
- legalább két csoportos beszedési megbízás (például közüzemi számlák) vagy állandó átutalási megbízás,
- egy, a Kivételes Folyószámlához kapcsolódó MKB bankkártya igénylése.
A teljes cikket elolvashatod a pénzcentrum oldalán.
Forint vagy devizahitel? - hitel, hitelek
Változatlanul nagy az érdeklődés a deviza alapú lakáshitelek iránt. A hitelfelvevők a kamatok mellett a havi törlesztőrészletre figyelnek oda elsősorban a hitel felvételekor és egyelőre még sok ilyen leegyszerűsített összehasonlításból a devizahitelek kerülnek ki győztesen. A bankok közül is már szinte mindegyik forgalmaz devizahiteleket, szeretik a bankok is ezeket a termékeket, mivel nagy a jövedelemtartalmuk, könnyű az ügyintézésük és a kockázatokat teljes mértékben a hitelfelvevő viseli.
A Magyar Külkereskedelmi Banknál évekkel ezelőtt vezeték be a devizahiteleket, aztán fokozatosan jelentek meg más bankok (Erste, az Inter-Európa) is hasonló termékkel, de ilyen bővülésre, mint ami 2004-ben lezajlott, senki sem számított. A hosszú lejáratú ingatlankölcsönök már több mint harmadát deviza alapon helyezik ki a bankok. A fordulat akkor vált igazán negy méretűvé, amikor a lakáshitelek piacának két főszereplője - először a Földhitel és Jelzálogbank, majd némi késéssel az OTP Bank is - elindította ezt a típusú hitelezését. Legutolsóként éppen a takarékszövetkezetek szánták rá magukat, így ők is nyújtanak immár deviza alapú lakáshiteleket.
Az alábbi írásunk keretein belül áttekintettük az összes hitellehetőséget, amelyből lakásvásárlás, építés, bővítés, stb. esetén választhatunk.
A teljes cikk elolvaható a bankweb.hu oldalon.