Hogyan tovább a lakossági hitelezéssel?
Komoly dilemmában őrlődnek napjainkban a lakossági bankok. A romló gazdasági helyzet lényegesen megváltoztatta a korábban automatikusan beváltnak tekintett hitelezési gyakorlatot. A nemrég még könnyedén odaítélt, szinte az ügyfél után “dobott” jelzálog vagy fogyasztási hitelek visszafizetése sokak számára a vártnál nehezebbnek bizonyult. A hitelezésben bevált banki eszközök nem folytathatók, az új szempontok és folyamatok kialakítása pedig időbe telik. Mi okozza a problémát, és hogyan érdemes ezt feloldani?
A romló gazdasági helyzet ellentmondásosan hat a hitelezési gyakorlatra. A csökkenő visszafizetési hajlandóság - vagy képesség - egyrészt arra ösztönzi a bankokat, hogy óvatosabb hitelezési gyakorlatot folytassanak, hiszen növekvő mértékben válhat kétségessé a visszafizetés. Alapelvük ugyanis érthető okokból az, hogy olyan hitelt érdemes kihelyezni, amelyet vissza is kapnak. Másrészt, a bankok saját, elsősorban rövidtávú profitérdekei diktálhatják azt is, ne csökkenjen a hitelkihelyezés mértéke. Féltik ugyanis piaci pozíciókat, ráadásul az értékesítés szempontjai a hitelezés mértékének fenntartását vagy éppen növelését diktálják.
Read more
A hitelkártya okos használata nem egyszerű…
Egyre másra rukkolnak elő a bankok a különféle cégekkel közösen kibocsátott co-branded kártyákkal, hogy egy jól behatárolható ügyfélkört szerezzenek meg maguknak, az azonban kétséges, hogy mennyire válnak ezen plasztikok birtokosai lojális törzsvásárlókká - írja a Népszabadság.
Az MNB által nemrégiben közzétett, 2006-ról szóló bankkártya használati adatok szerint a hitelkártya-állományon belül folyamatosan nő a céglogós kártyák aránya, egy év alatt 5-ről 13 százalékra. A lap által megkérdezett, co-branded kártyákat kibocsátó bankok körében azonban ez az arány 50-70 százalékra tehető.
A Citibank szerint az ilyen kártyák legnagyobb előnye a bankok számára, hogy egy jól körülhatárolható ügyfélkört tudnak becélozni testre szabott szolgáltatásokkal, amit a céges partnerek stabilabb ügyfelei biztosítanak.
Read more
Hitellel terhelt lakások - lehetséges-e a csere?
A lakásvásárláshoz felvett jelzáloghitelek száma 2002-ben az állami kamattámogatás hatására nőtt meg ugrásszerűen, 2005-ben pedig a devizahitelek megugró népszerűsége hajtotta a jelzálog hitelállomány növekedését. Időben minél távolabb kerülünk a boomtól, annál több háztartásnál érkezik el a lakáscsere időpontja. Mennyire korlátozza a hitel után bejegyzett jelzálogjog a lakáscserét, van-e gátja a mobilitásnak, s mire kell felkészülniük lakásukat lecserélőknek?
A jelzáloggal terhelt ingatlan a bank elidegenítési tilalma alatt áll, s a lakást eladni csak a fennálló hiteltartozás megfizetése után lehet. “Ez első hallásra jelentős korlátozó tényezőnek tűnhet, ám a jelenlegi ingatlanpiaci és hitelezési gyakorlatban elterjedt, hogy jelzáloggal terhelt lakásokat cserélnek le a tulajdonosok” - összegzi az OC HC tapasztalatait Bánfalvi László. Ennek megfelelően már kialakult technikák segítik az adás-vételben résztvevőket, az alábbiakban több lehetséges helyzetet veszünk sorra.
Read more
Egyre több a csalás a hitelkártyák körül - mennyire biztonságos?
A brit hitelkártyákhoz kötődő bűncselekmények száma egyre emelkedik, az iparági előrejelzések egyre rosszabbak. Az egyre emelkedő megélhetési költségek, a munkanélküliségi ráta emelkedése, az egyre szigorodó hitelfeltételek egyre nagyobb feladatok elé állítják és fogják állítani a következő években is a hitelkártyaszektort. A probléma viszont az, hogy az iparági előrejelzések negatívak.
A bűncselekmények aránya a következő három hónapban várhatóan emelkedni fog. Bár a hitelezési veszteségek mutatója relatíve stabil marad, a Moody’s szerint emelkedés várható az egyre problémásabb gazdasági környezetben elkövetett nagyszámú csalás következtében. A csalások és hitelezési veszteségek emelkedése 2008-ban előre látható volt a tavaly őszi subprime piaci válság miatt, habár az emelkedés mértékét szinte lehetetlen lett volna korábban megjósolni.
Read more
Ha nem tudjuk törleszteni a lakáshitelt -hitel, hitelek
Amikor már annyit tudunk, hogy nem tudunk fizetni, mindenképpen vegyük föl a kapcsolatot a pénzintézettel mégpedig azonnal, hiszen a halogatás és a „sunnyogás” csak a kárunkra válhat. A banktól kérhetünk fizetési átütemezést, amely akár több hónapos türelmi időt is jelenthet. Ha az adott nagyságú törlesztő részletet egyáltalán nem tudjuk már vállalni, és ez az állapot hosszú távúnak tűnik, érdemes módosíttatni, azaz növelni a hitel futamidejét. Ezáltal tízezrekkel is csökkenhet a havonta fizetendő összeg.
Read more
Rendezzük a sorainkat - hiteleinket…lakáshitel, autóhitel
Barbara hasonlít egy átlagosan eladósodott magyar családhoz, aki hitel igénybevételével próbál előrelépni - egyensúlyban tartva vágyait és lehetőségeit. Ingatlant, autót is hitelből vásárolt, majd a lakást is banki kölcsönből sikerült berendeznie. A BankWeb életszerű esetleírásából sokat tanulhatnak az eladósodott ügyfelek…
Lássuk a konkrét példában szereplő számokat:
- lakáshitel: 7,5 M Ft; havi törlesztés: 59 640 Ft (hátralévő idő: 19 év; előtörlesztési díj: 2%)
- szabad felhasználású hitel: 1,575 M Ft; havi törlesztés: 12 583 Ft (hátralévő idő: 14 év; előtörlesztési díj: 2%)
- személyi kölcsön: 451 500 Ft; havi törlesztés: 15 103 Ft (hátralévő idő: 4 év; előtörlesztési díj: 6,5%)
- autóhitel: 630 000 Ft; havi törlesztés: 14 400 Ft (hátralévő idő: 5 év; előtörlesztési díj: 5%)
- hitelkártyakeret: 230 000 Ft; minimális törlesztés: 11 500 Ft
Read more
A lakáshitelek állománya tovább nőtt…
A lakáshitel állomány egy év alatt 16 százalékkal nőtt, tavaly év végére elérte a bruttó hazai termék (GDP) 12 százalékát, ezen belül a devizaalapú állomány 59 százalékkal bővült - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összeállításából.
Tavaly év végére a lakáshitel állomány 3109 milliárd forintra nőtt, 47 százalékát devizaalapú hitelek tették ki. 2007-ben a bankok 131 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 768 milliárd forint értékben. Tovább csökkent az állami támogatású lakáshitelek aránya, tavaly év végén az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének csak 13 százaléka volt támogatott.
Az összes hitelállomány 57 százaléka bankoknál, 38 százaléka a jelzálog-hitelintézeteknél volt, 5 százaléka a takarék- és hitelszövetkezeteknél jelent meg.
Az állomány 95 százaléka problémamentes volt, 4 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott, az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítésű hitelek aránya 1 százalékot tett ki.
Read more
Hitelek nélkül is lehet növekvő a gazdaság…
Az elmúlt hónapok hitelezési problémáiról szóló hírei és az amerikai válság számos európai országra történő “átvándorlása” alapján azt gondolnánk, hogy az USA-hoz közeli országok fokozottan érintettek ez ügyben. Különösen - a sokáig pénzügyi válságáról elhíresült - Latin-Amerika esetében várnánk hasonló híreket. Úgy fest, Brazília, Peru, de különösen Argentína sikeresen átvészelte a kellemetlen időszakot és gazdaságuk hitelek nélkül tud növekedni.
Mióta Argentína kilábalt a 2001-2002-es pénzügyi válságából, a világ leggyorsabban fejlődő országai közé lépett elő és várakozások szerint idén is gyorsabb növekedést tud majd produkálni szomszédainál.
Read more
Most érdemes devizahitelt fölvenni!
A devizaalapú hitelezés lassítását szeretné elérni Magyarországon és Romániában az osztrák Erste Bank vezérigazgatója, Andreas Treichl. A bankvezér egyeztetést kezdeményezett mindkét ország jegybankelnökével és bízik abban, hogy a többi bank támogatását is megszerzi - írja a Világgazdaság.
A bankvezér már az elkövetkező hat hónapban nagy esélyt lát arra, hogy olyan kezdeményezések szülessenek, melyek a lehető legnagyobb mértékben fékezik a devizában történő hitelfelvételt. Meglátása szerint ezzel a két ország az egyik legsebezhetőbb pontjától szabadulna meg, mely a külföldi elemzők szemében is kockázatnövelő tényező.
Treichl szerint Románia vonatkozásában megoldási lehetőségként kínálkozna, hogy a nemzeti banknál elhelyezendő kötelező banki tartalékképzést drasztikusan módosítják. A román jegybank üdvözli a kezdeményezést.
Read more
Még mindig tarta a káosz a diákhitel körül a tengeren túlon…
Az elmúlt hónapokban mi is beszámoltunk arról, hogy a jelzálogpiaci válság kellemetlenül érintette az amerikai diákhitelezőket is. Mivel az államilag támogatott hitelek köre meglehetősen szűk és a hitelezők a likviditás hiányában elfordulnak a diákoktól, az egyetemek többsége azt várta, hogy a kormány intézkedéseket hozzon a helyzet ellehetetlenülése ellen.
Valószínűleg nyáron válik majd csak ismeretessé, hogy a hitelválság hatásaként hány diák kerül bajba az őszi tanulmányi finanszírozást illetően. A kormány állítása szerint ugyanakkor mindenki hitelhez fog jutni, akinek fizetnie kell ősszel a tanulmányaiért.
Read more