A britek “visszavettek”: kevesebbet költenek, kevesebb hitelt vesznek föl…
Angliában egyre kevesebb pénz megy el autóra, a nyugdíjra, a megtakarításokra. Emelkedett viszont az olcsó élelmiszerek piaci részesedése… Nem is kicsit! A brit átlagemberek jelentősen csökkentették a kiadásaikat a folyamatosan romló gazdasági környezet hatására. Az évek óta tartó szinte korlátok nélküli hitelfelvétel, és mértéktelen költekezés most megváltozni látszik, átveszi a helyét a mértékletesség és a megszorítás.
Read more
Akik tehetik, várnak a hitelfelvétellel…
A forint utóbbi időben tapasztalt váratlan és szokatlan mértékű erősödése a devizahitellel rendelkező ügyfelek számára a havi törlesztőrészletek csökkenését eredményezte. A piaci felmérések szerint az ügyfeleket az árfolyamkockázat ismeretében is az induló havi részlet mértéke befolyásolja legjobban a lakáshitelek közötti választásban. A hitelkamatok minimális változása mellett az igénylők egy része most vár a hitelfelvétellel, kivéve azok, akiket szorít az adásvételi szerződésben megjelölt fizetési határidő.
Az OTP Bank az elmúlt negyedév egyik legfontosabb fejlesztésének tartja, hogy a hitelintézet megkezdte a devizakülföldi ügyfelek finanszírozását, amely révén a külföldi állampolgárságú személyek is igényelhetnek náluk lakáshitelt. A bankfiókokba látogató ügyfelek úgynevezett Egységes Európai Tájékoztató lapot kapnak, mely segíti az ügyfeleket a tájékozódásban és megkönnyíti a többi bank ajánlatával való összehasonlítást.
Read more
Kiút a hitelválságból?
Amerikai szakértők szerint néhány apró jel arra utal, hogy a tengerentúli pénzpiacok kezdik megtalálni a hitelválságból kivezető utat. A kereskedelmi bankok és a nagyvállalatok közül többen nem vették igénybe a FED által meghirdetett sürgősségi hitelprogram által kínált lehetőségeket.
A központi bank márciusban indította el a programot a befektetési vállalatok részére, de a hitelfelvétel mértéke messze elmaradt a várakozásoktól. A kereskedelmi bankok átlagos heti hitelkihelyezése 14 %-kal, 12,9 milliárd dollárra (1935 milliárd forintra) csökkent.
Read more
Hitelek nélkül is lehet növekvő a gazdaság…
Az elmúlt hónapok hitelezési problémáiról szóló hírei és az amerikai válság számos európai országra történő “átvándorlása” alapján azt gondolnánk, hogy az USA-hoz közeli országok fokozottan érintettek ez ügyben. Különösen - a sokáig pénzügyi válságáról elhíresült - Latin-Amerika esetében várnánk hasonló híreket. Úgy fest, Brazília, Peru, de különösen Argentína sikeresen átvészelte a kellemetlen időszakot és gazdaságuk hitelek nélkül tud növekedni.
Mióta Argentína kilábalt a 2001-2002-es pénzügyi válságából, a világ leggyorsabban fejlődő országai közé lépett elő és várakozások szerint idén is gyorsabb növekedést tud majd produkálni szomszédainál.
Read more
Most érdemes devizahitelt fölvenni!
A devizaalapú hitelezés lassítását szeretné elérni Magyarországon és Romániában az osztrák Erste Bank vezérigazgatója, Andreas Treichl. A bankvezér egyeztetést kezdeményezett mindkét ország jegybankelnökével és bízik abban, hogy a többi bank támogatását is megszerzi - írja a Világgazdaság.
A bankvezér már az elkövetkező hat hónapban nagy esélyt lát arra, hogy olyan kezdeményezések szülessenek, melyek a lehető legnagyobb mértékben fékezik a devizában történő hitelfelvételt. Meglátása szerint ezzel a két ország az egyik legsebezhetőbb pontjától szabadulna meg, mely a külföldi elemzők szemében is kockázatnövelő tényező.
Treichl szerint Románia vonatkozásában megoldási lehetőségként kínálkozna, hogy a nemzeti banknál elhelyezendő kötelező banki tartalékképzést drasztikusan módosítják. A román jegybank üdvözli a kezdeményezést.
Read more
Nem biztos, hogy a legolcsóbb hitel a legolcsóbb…
Ingatlan fedezete mellett nem kockáztat sokat a bank a hitelnyújtással, így viszonylag olcsón pénzhez lehet jutni. Egy-egy ilyen hosszú távú konstrukciónál azonban rengeteg apróságra kell odafigyelni, hogy a futamidő végén is elégedetten tekinthessünk vissza a hitelfelvételre.
A jelzálogalapú hitelek esetén a bank számára az adós által felajánlott, sokszor az éppen megvásárolni kívánt ingatlan jelenti a biztosítékot. Az ilyen konstrukciók keretében a hitelnyújtó bank az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyezteti a jelzálogjogát, mely csak a törlesztés befejezésével, a teljes tartozás visszafizetésével kerül törlésre.
Read more
Diákhitel - Amerikában káosz…
Az évnek ebben a szakaszában már sokkal inkább azon szokták törni a fejüket a diákok, hogy mivel töltsék a nyári szünetet, mintsem azzal, hogy miből finanszírozzák a következő szemesztert. A hitelválság azonban idén ezen is változtatott.
A magas tandíjak miatt Amerikában a diákok nagy része hitelfelvételre kényszerül. Ez azonban nem újdonság. Az már sokkal inkább, hogy a diákoknak lassan már sorba kell állniuk a kedvező hitelekért. Az államok legnagyobb diákhitelezője, a Sallie Mae nemrég például közzétette, hogy megszünteti a konszolidációs kölcsönök nyújtását, de több másik hitelező is felfüggeszti diákhitel-nyújtási tevékenységét.
A helyzet ennél már csak rosszabb lehet, ugyanis egyre több hitelező igyekszik hitelportfóliójától megszabadulni, ugyanis egyre kevesebb profit származik ezekből a termékekből. Várhatóan csak a nagyobb bankok tartanak majd ki a diákhitelek mellett.
Read more
Lakásvásárlás lépésről-lépésre! - lakáshitel, hitelek
Ne csússz el a banánhéjon!
Mit nézzek előbb lakást, vagy a bankba menjek érdeklődni, hogy mennyi hitelt kaphatok? Gyakran merül fel ez a kérdés azokban, akik úgy döntenek, hogy belevágnak a lakásvásárlásba. Megpróbáltuk egy helyen összefoglalva megválaszolni azokat a kérdéseket, amivel a lakásvásárló az ingatlankeresés és a hitelfelvétel során leggyakrabban találkozhat.
Teljes cikk a pénzcentrum.hu oldalán.
Van hitel…
Töretlennek látszik a lakosság hitelfelvételi kedve, ám az új kölcsönökből valószínűleg egyre többször a régi hitelt törlesztik, az üzletekben ugyanis mind kevesebbet költenek.
Van már bevásárlókártyája? - érdeklődött a barkácsáruház kasszása a vevőjétől, majd a nemleges válaszra rögtön ajánlotta, hogy töltsön ki egy igénylőlapot az áruházban, mert most egyszerűen juthat a többféle kedvezményt is nyújtó lapocskához. Még ezt a papírmunkát is megspórolta egy köztisztviselőnek az egyik bank, amikor néhány hónappal a megítélt áruhitele után - kérés nélkül - kiküldött számára postán egy hitelkártyát, indulásképpen 150 ezer forintos költési kerettel. “Ma már nem a hitelhez jutás gyorsasága a probléma, hanem az átgondolt hitelfelvétel hiánya” - utalt azt idők változására Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjai Egyesületének főtitkára, bár elismerte, tavaly karácsonykor a pénzhiány is szoríthatott arra többeket, hogy elfogadják az utánuk dobott plasztikot.
Az akciós bevásárlókártyákkal azonban sokan nem tudnak bánni: nem figyelik, mikor jár le a törlesztésre adott türelmi idő, s mikor kell legalább a minimális összeget befizetni. “Van, aki azt hiszi, ez is olyan, mint a szokványos ünnepi árukölcsön, és ráér három hónap múlva törleszteni” - számolt be tapasztalatairól az elnök. Szerinte tavasszal éppen a télen kiszórt hitelkártyák miatt nőnek meg hirtelen a mulasztások a banki feketelistának számító központi hitelinformációs rendszerben (KHR). Ekkorra ugyanis többeknél eléri majd a kilencven napot a fizetési késedelem. Ha viszont bekerülnek a KHR-be, minden további hitelfelvétel csaknem lehetetlenné, de legalábbis jóval drágábbá válik a számukra.
Banki adóslista (KHR): nőnek a terhek?
Csaknem félmillióan járnak már ebben a cipőben: a feketelistán tavaly év végén 480 ezer magánszemélyt tartottak nyilván mintegy 720 ezer fizetési mulasztással. A késve fizetők száma egy év alatt 110 ezerrel gyarapodott, miközben az újonnan felvitt mulasztásoké meghaladta a 200 ezret. Ebből arra lehet következtetni, hogy az újonnan felkerült adósok egyszerre több hitel törlesztésével is csúsztak, illetve hogy a listán már hátralékkal szereplők újabb strigulákat kaptak további mulasztások miatt. Mindkét eset erősíti azt a feltételezést, hogy nő a több hitelt is törlesztő háztartások száma, ami növeli a bukás kockázatát.
Nem vonna le elhamarkodott következtetéseket a KHR-ben szereplő mulasztások alakulásáról Rácz Lajos, az adatkezelési rendszert üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. vezérigazgatója. Az adatokból szerinte nem lehet kiolvasni például azt sem, hol mutatkozott fizetési késedelem: az újonnan felvett vagy a több éve törlesztett kölcsönöknél. Ugyanakkor Rácz elismerte: a mulasztások között mind nagyobb az úgynevezett nyitottak aránya, tehát az olyan, kilencven napon át fennálló és a minimálbért elérő hátralékoké, amelyeket továbbra sem fizettek ki.
A teljes cikk elolvasható a bankweb.hu oldalon.