Hogyan tovább a lakossági hitelezéssel?
Komoly dilemmában őrlődnek napjainkban a lakossági bankok. A romló gazdasági helyzet lényegesen megváltoztatta a korábban automatikusan beváltnak tekintett hitelezési gyakorlatot. A nemrég még könnyedén odaítélt, szinte az ügyfél után “dobott” jelzálog vagy fogyasztási hitelek visszafizetése sokak számára a vártnál nehezebbnek bizonyult. A hitelezésben bevált banki eszközök nem folytathatók, az új szempontok és folyamatok kialakítása pedig időbe telik. Mi okozza a problémát, és hogyan érdemes ezt feloldani?
A romló gazdasági helyzet ellentmondásosan hat a hitelezési gyakorlatra. A csökkenő visszafizetési hajlandóság - vagy képesség - egyrészt arra ösztönzi a bankokat, hogy óvatosabb hitelezési gyakorlatot folytassanak, hiszen növekvő mértékben válhat kétségessé a visszafizetés. Alapelvük ugyanis érthető okokból az, hogy olyan hitelt érdemes kihelyezni, amelyet vissza is kapnak. Másrészt, a bankok saját, elsősorban rövidtávú profitérdekei diktálhatják azt is, ne csökkenjen a hitelkihelyezés mértéke. Féltik ugyanis piaci pozíciókat, ráadásul az értékesítés szempontjai a hitelezés mértékének fenntartását vagy éppen növelését diktálják.
Read more
Magyarországon is megjelentek az ún. “rablóhitelek”…
Valóban lazult-e a bankok hitelezési gyakorlata - ezt vizsgálja hamarosan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Néhány napja a jegybank alelnöke hívta fel a figyelmet arra veszélyre, hogy nőttek a kétes kihelyezések.
A magyarországi hitelezésben is megjelentek a “rablóhitelek”, amikor a bank vagy a hitelközvetítő olyan adósnak ajánl fel hitelt, aki nem hitelképes vagy feltételezhető, hogy a futamidő alatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt - erről Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt múlt hét végén, amikor a jegybank legutóbbi jelentését ismertette a pénzügyi stabilitásról. Az alelnök szerint intőjel lehet, hogy a magyar háztartások átlagosan jövedelmük 13 százalékát fordítják hiteltörlesztésre, ami magasabb mérték mint az uniós átlag, s különösen aggasztó, hogy az arány a legszegényebb háztartások esetén már meghaladja a 20 százalékot.
Read more
Devizahitellel kapcsolatos félelmek - hitel, hitelek
Az OTP vezére szerint túlzóak az aggodalmak a devizahitelezés miatt
Csányi Sándor szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú, és különösen a jen alapú hitelezés kockázatai miatt.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a bank csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jen korábbi árfolyammozgását figyelembe véve egyáltalán nem nevezhető kockázatosabbnak, mint például svájci frank. Ezzel együtt emlékeztetett rá, hogy korábban lobbizott azért, hogy a deviza alapú lakáshitelekre ne legyen állami támogatás, ami tovább ösztönzi a hitelfelvételt.