Hitelszerződés - utólagos költségek
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület kifogásolja, hogy a bankok a szerződések megkötése után egyoldalúan és a fogyasztóknak hátrányosan módosítják a feltételeket - írja a Magyar Hírlap.
Az egyesület szerint különösen kirívó a K&H esete, mely 0-ról 100 ezer forintra emelte egy újonnan bevezetett díj címén a végtörlesztés minimális összegét a már több éve megkötött szerződésekre visszamenőleg is.
Az OTP Banknál az elő- és a végtörlesztés sokáig szintén ingyenes volt, majd mindkettő díja 35 ezer forintra emelkedett.
Read more
Most érdemes lakáshitelt felvenni!
A kereskedelmi bankok között fokozódik a verseny, a hitelpiacon egyre kiforrottabb ügyfélminősítéssel egyre enyhébb feltételrendszerekkel találkozunk. Egy évtizednek sem kellett eltelni és a dupla ingatlanfedezettől, a két kezes bevonásától és a kétszámjegyű kamatoktól eljutottunk az önerő, a kezes és az induló költségek nélküli konstrukciókig. A lakásvásárlás életünk egyik legnagyobb döntése, ami az esetek többségében hitelfelvétellel jár együtt.
A lakáshitelek igénybevételekor érdemes több bank ajánlatát is kérnünk és egy összehasonlítást végezni. Az induló költségek elengedése vonzóvá teszi a hiteleket, gondoljunk a vásárláskor felmerülő egyéb költségekre (ügyvéd, illeték, berendezés). A THM-ek rengetegében és idő szűkében érdemes lehet hitelezési szaktanácsadó céghez is fordulni.
A tavaszi akciókat böngészve megállapíthatjuk, hogy a szellemes reklámok mellett az induló költségek elengedésével, akciós kamatokkal és kezelési költség nélküli hitelekkel csábítják magukhoz az ügyfeleket a bankok. Annuitásos törlesztés esetén a kezelési költséget mindig az ügyfélév elején (amelyik hónapban a hitelt folyósították) fennálló tőketartozásra vetítve határozzák meg, ezért a törlesztő részlet évről-évre csökken, az utóbbi időben akciózott kezelési költség nélküli konstrukcióknál az első és az utolsó hónapban is ugyanannyi a törlesztés (devizahitel esetén devizában nyilvántartva), a tőke és a kamat belső aránya változik hónapról-hónapra a tőke javára.
Az induló költségek időrendi sorrendben az alábbiak szerint alakulnak. Először tulajdoni lapot kell kikérni és értékbecslést kell készíteni a fedezetként felajánlott ingatlanra, ezt követően a jövedelmi és az ingatlan adatok alapján bírálatot végez a bank. Pozitív kimenet esetén megkötjük a hitelszerződést, amit közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői díjszabás áll egyszer egy fix és egy változó költségből, magasabb hitelösszegnél a díj - a degresszív számítás miatt - százalékban kifejezve alacsonyabb. A hitelszerződést be kell adni a földhivatalba, a földhivatali eljárási illeték (a jelzálogbejegyzés illetéke) 6000 forintunkba kerül. Majd ha minden egyéb feltétel rendben van, levonják a folyósítás díjat és megtörténik a hitelösszeg átutalása.
A hitelkérelem benyújtásakor preferálják a bankok az földhivatalból kikért tulajdoni lap bemutatását, a további ügyintézés során, amikor újra szükség van tulajdoni lapra, már lekérik ők a Takarnet rendszerből. A földhivatali tulajdoni lap 4000 Ft, ha nem a helyileg illetékes földhivatalban kérjük ki, akkor 4510 Ft. A Takarnet rendszerből egy lekérdezés díja 3510 Ft.
Az értékbecslésre vonatkozó kedvezményeket többféle módon lehet érvényesíteni. Van olyan pénzintézet, amely a hitelszerződés létrejötte esetén átvállalja az értékbecslés költségét, ekkor az ügyfélnek csak a bejárást kell biztosítani. Akad olyan bank, amely kifizetteti az ügyféllel az értékbecslés díját, de a bank nevére kell kérni a számlát, majd vagy utólag jóváírják az összeget az ügyfél számláján, vagy levonják a fizetendő folyósítási jutalékból azt. Korábban sok visszaélés volt az értékbecslésekkel, de a bankok tanultak a hibákból és körültekintőbben járnak el. Előfordult, hogy az ügyfél beadott egy hitelkérelmet, a bank költségére megcsináltatta az értékbecslést, majd visszalépett és volt egy ingyen értékbecslése az ingatlanáról.
A hitelszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, bizonyos hiteltípusoknál a tartozáselismerő nyilatkozatot kér a bank, ekkor csak az adósok jelennek meg a közjegyzőnél. Vannak olyan hitelek, ahol kötelező a kétoldalú közjegyzői okirat, ekkor a közjegyzőnek fel kell olvasni a teljes szerződést és a bank képviselőinek is jelen kell lenni az aláíráskor. A hitelszerződést el kell juttatnunk a földhivatalba, ezt megtehetjük személyesen, de megbízhatjuk a saját, illetve bank jogászát is ezzel a feladattal. A földhivatali eljárási illeték megfizetése mellett benyújtjuk az okiratokat és legkésőbb másnap a bank széljegyre kerül.
A cikk teljes egészében a pénzcentrum.hu weboldalán olvasható el.
Az OTP ügyfelei rosszul jártak
Hoppon maradt a lakáshitellel rendelkező OTP-s ügyfelek egy része, amikor kiderült, számukra nem jár az utólagos költségtérítés - írja e heti számában a Figyelő.
Az OTP-lakáshitellel rendelkező ügyfelek 80 százalékának csak a kezelési költség emelése miatti pluszterhet fizette vissza az OTP Bank, ám az ennél jóval borsosabb tételt, nevezetesen a megemelt előtörlesztési díj (a hátralevő tartozás 3,6 százaléka) és az eredeti költség (0 százalék) közötti különbözetet már nem. Az indoklás szerint azért nem, mert már nem az OTP Bank, hanem az OTP Jelzálogbank ügyfelei. Legtöbbjük erről feltehetően nem is tudott.
A kártérítésre egyébként azért került sor, mert a lakáshitel-szerződésmegkötések óta az OTP durván megemelte a kezelési költséget valamint az elő- és végtörlesztési díjat. Mindezt egyoldalúan tette, így a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyomására a bank vállalta az érintett ügyfélkör kártalanítását.
A GVH azonban nem az OTP Jelzálogbankot vizsgálta, s nem is a jelzálogbank vállalta a kártérítési kötelezettséget. Hiába 100 százalékos leányvállalata az OTP-nek, jogilag két külön cégről van szó. A bank hivatallal kötött alkuja tehát ötből négy ügyfél esetében mit sem ér.
A lakáshitelnyújtás ugyanis úgy történt, hogy az ügyfél az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank alkotta konzorciummal kötött szerződést (a hitelezői oldalról mindkét intézmény pecsétjével is ellátta a dokumentumot). Miután a bank elbírálta a hitelkérelmet, az ingatlanra terhelt jelzálogot már a leánycég vezettette be, majd ezt követően meg is vásárolta a követelést az anyabanktól. A szerződés így átkerült a jelzálogbank könyveibe.
Az ügyféllel szemben fennálló követelés aránya módosult: a szerződés elején a két szereplő érdemben osztozott a követelésen, később viszont a banké 0, a jelzálogbanké pedig 100 százalékosra változott.
A teljes cikk a bankweb.hu oldalon található meg.
Települések banki feketelistán - hitel, hitelek
Nem egyszerű hitelhez jutni annak, aki kis faluban él. A bankok nem szívesen hozzák nyilvánosságra hitelezési gyakorlatukat, de egy-egy eset kapcsán sejteni lehet, hogy vannak olyan települések hazánkban, amelyek feketelistán vannak. Budapesten pusztán a lakás vagy telek fekvése miatt ilyen nem fordul elő, de azért máshogy kezelnek egy budai és egy kültelki házat - írja a Népszabadság.
A CIB, az OTP és az Erste Bank - arra a kérdésre: előfordulhat-e az, hogy csak azért utasítanak el egy hitelkérelmezőt, mert az adott ingatlan kistelepülésen áll? A CIB Bank illetékesei azt válaszolták: ez önmagában nem gátolhatja meg egy hitelszerződés megkötését. Az OTP közleményéből mindössze annyi derült ki, hogy létezik náluk egy településminősítési rendszer. Az Erste Bank nem válaszolt a kérdésekre. A telefonos érdeklődést követően azonban kiderült, valóban létezik egyes bankokban az aprófalvak “feketelistája. Az Erste Banknál kiderült: 500 lakosúnál kisebb településen álló ingatlanhoz nem adnak kölcsönt. Az OTP hitelvonalán jelentkező hölgy azt közölte: ellenőriznie kell, hogy szerepel-e “települési listájukon” a kérdéses község.
A teljes cikk elolvasható a pénzcentrum honlapján.