Kis segítség a hitelválasztáshoz…
Igaz ugyan, hogy a kamat és a THM nélkül el sem lehet kezdeni a mérlegelést, de ugyanilyen igaz az is, hogy nem is érhet itt véget… Számos egyéb járulékos költség figyelembevétele is nagyon fontos a döntés meghozatala előtt!
A brit Wich? felmérése szerint a hiteligényléssel összefüggő díjtételek emelkedése - ami a szigetországban átlagosan 1000 font körül alakul - jelentősen megnehezíti az ügyfelek számára annak eldöntését, hogy melyik bank melyik termékét válassza.
A mintegy 2100 regisztrált felhasználó körében végzett felmérés eredményei alapján a válaszolók többsége a kamatlábat tekinti az elsődleges döntési tényezőnek, a hiteltermék kiválasztásakor, ami meglehetősen félrevezető lehet, mivel az egyéb díjak jelentősen megnövelik a hitelek valódi költségét.
Mindössze minden ötödik válaszoló mondta azt, hogy valóban minden díjtételt, és kamatot figyelembe véve, magyarul a teljes hiteldíj mutató alapján dönt.
Read more
THM - hol a határ?
A pénzügyi felügyelet arra hívta fel a figyelmet, hogy korlátozni kellene a pénzintézeti teljes hiteldíj mutatók szárnyalását, és így vissza lehetne szorítani az uzsorakamatokat is. A bankszövetség még nem foglalt állást, a kormány pedig csak tapogatózik, egyelőre csak egy szociális segélyszerű terv született.
A Provident, az Athlon és a KáPé gyakran 3-400 százalékos teljes hiteldíj mutatóval dolgozik, igaz, hitelt szinte bárki kaphat. “Szükségünk lenne egy eszközre, hogy korlátozhassuk az ilyen és hasonló pénzintézetek tevékenységét, jelenleg ugyanis a több száz százalékos díjak nem minősülnek uzsorakamatnak” - mondta el véleményét az FN-nek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A bajban lévő magánszemélyeknek és cégeknek gyakran ezek a gyorshitelek jelentik a végső lökést, és a csődtől már csak egy igazi uzsorás védheti meg őket.
Read more
THM - tudjuk-e, hogy mi mennyi a hitelfelvételkor?
THM. Banki hirdetések apró betűs rövidítése. Az ezt követő százalékos számérték arról hivatott bennünket tájékoztatni, hogy mennyibe is kerül hitelünk. De vajon tényleg ennyit fizetünk kölcsönünkért?
Mit is közöl velünk egy kölcsön THM-je, azaz Teljes Hiteldíj Mutatója? A vonatkozó kormányrendeletben a következő definíciót találjuk: “a THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.” Amennyiben nem lapul zsebünkben közgazdász diploma, ne lepődjünk meg, ha a mondat harmadszori olvasatára sem csillan fény szemünkben.
Nézzünk inkább egy közérthetőbb fordítást. A THM egy olyan éves kamatláb, amely megmutatja, hogy valójában mekkora kamatot fizetünk folyósított kölcsönünk után. Ezt oly módon teszi, hogy figyelembe veszi a hitelfelvétel kapcsán jelentkező összes egyszeri (hitelvizsgálati díj, szerződéskötési díj, értékbecslés díja, stb.) és folyó költséget (kamat, kezelési költség).
A THM segítségével így (elméletileg) összehasonlíthatóvá válnak az azonos hitelösszegű és futamidejű ajánlatok, ezáltal (egyéb szempontok mellőzésével) az alacsonyabb THM-et kínáló hitelt érdemes választanunk.
A gyakorlat
Akciós hitelkamat! - olvashatjuk számos bank reklámjában. A kamatláb valóban alacsonynak tűnik, sőt, még a hirdetés alján szereplő apró betűs THM értéke is szívet melengetően kedvező.
A THM jelenlegi szabályozása (a nem kellően pontos definíció miatt) a hitelnyújtók számára lehetővé teszi, hogy hirdetéseikben olyan THM-et tüntessenek fel, amely csak egy kezdeti, akciós időszakra vonatkozó kamatlábbal és kezelési költséggel számol. A 2008. február 1-vel hatályba lépő új rendelet ezt a problémát orvosolni látszik: a finanszírozókat a THM kiszámítására a hitel teljes futamidejére vonatkozóan kötelezi.
A következő példával azt szemléltetjük, hogy kis összegű (elsősorban fogyasztási) kölcsönök esetében a különböző elnevezésű egyszeri költségek hogyan befolyásolják a THM értékét.