Új szabadfelhasználású hitelek kisvállalkozóknak az Erste Banktól
Új, szabadfelhasználású és ingatlanvásárlási jelzáloghiteleket vezetett be az Erste Bank Hungary Nyrt. mikro- és kisvállalkozások részére. Az Erste Vállalkozói Jelzáloghitelek közös vonása, hogy az akár 100 milliós hitelösszeg négy devizában is felvehető (forint, svájci frank, euró, dollár), éven belüli vagy 1-15 év közötti futamidőre. A szolgáltatást az Erste Bank az 500 millió forint alatti éves nettó árbevételű gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások, valamint társadalmi szervezetek részére nyújtja, a hitelbírálat és a szerződéskötés díja 2008. június 30-ig 0 forint.
Biczó Anikó, a pénzintézet kis- és középvállalati üzletágvezetője elmondta: az Erste Bank stratégiájában kiemelt helyen szerepelnek a kis- és közepes vállalatok, a bank piaci részesedése ezen szegmensben meghaladja a 20 százalékot. Az új hiteleket most kifejezetten a mikro- és kisvállalatok igényeire szabták. A bank új jelzáloghitelei gyors és egyszerű megoldást jelentenek a forráshiánnyal szembenéző mikro- és kisvállalatoknak, hiszen az ingatlanfedezetnek köszönhetően a vállalkozások pénzügyi helyzete és múltja kevésbé fontos az elbírálásnál, üzleti tervet sem kell bemutatniuk. Az új hiteleket akár induló- és támogatott hitelre nem jogosult vállalkozások is igényelhetik.
Read more
Áttekintés a lakáshitelek kezelési költségeiről
A Világgazdaság kíváncsi volt arra, hogy a bankok vajon mennyire maximalisták a költségeik áthárításában, ha a lakáshitelek folyósításáról és később a törlesztésről van szó. A Teljes Hiteldíj Mutató ugyanis nagyon sokszor a hitel költségeinek csak egy részét tartalmazza. Olyan tételeket szoktak “kifelejteni”, mint a hitelbírálati díj, a szerződéskötési díj, vagy éppen a rendelkezésre állási jutalék.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a lakáshitelekhez kapcsolódó költségek mértéke függ-e attól, hogy valaki forintban, svájci frankban, vagy esetleg japán jenben szeretné a hitelt felvenni.
A lakossági piacvezető OTP Banknál a lakáshitelekkel járó költségeket firtató kérdéseinkre először egy hivatalos szakzsargonban azt közölték, hogy a hiteleknél felszámított kezelési költséget miért számítják fel. Eszerint a bankok hitelszámla-vezetéssel kapcsolatos közvetlen és közvetett költségeit: egyebek mellett a számlakezeléssel kapcsolatos költségeket, a postai díjakat, és a számítógépes nyilvántartás üzemeltetési költségeit hivatottak fedezni a plusz díjak. Az OTP Bank nem volt túl bőbeszédű. A Világgazdaság szerkesztőségéhez eljuttatott közleményben mindössze azt árulták el, hogy bár az adott devizanem általában nem befolyásolja a hitel kezelési költségének a mértéket, azért náluk ez nem teljesen így van. Az OTP Bank esetében forint lakáshiteleknél jellemzően az ügyleti év elején fennálló tartozás évi 2 százaléka. Deviza alapú hiteleknél, vagyis svájci franknál vagy japán jen-, esetleg euró alapú hiteleknél a hitelösszeg évi 2,04 százaléka a kezelési költség. Ez utánaszámolva azért nem tűnik túl kevés összegnek.
Számszerűsíteni ezt nem akarták, de mi azért megtettük. Egy 10 milliós, forintalapú lakáshitel esetében például ez azt jelenti, hogy a havi törlesztő részleteknél az elején, csak kezelési költség címén havi 16 600 forintot kell fizetnie a hitel felvevőjének. Devizaalapú hitelnél pedig még magasabb, 17 ezer forint a kezelési költség havonta. Igaz, itt, ha nincsenek nagy árfolyammozgások - a japán jennél azért fennáll ennek a nagyobb kockázata -, akkor az alacsonyabb kamatszintek miatt összességében jóval alacsonyabb lehet a törlesztő részlet. Persze a másfél héttel ezelőtti forintgyengülés ismét felhívta a figyelmet a devizában történő eladósodás veszélyeire.
A cikk teljes terjedelmében elolvasható a bankweb.hu oldalon.