Hogyan tovább a lakossági hitelezéssel?
Komoly dilemmában őrlődnek napjainkban a lakossági bankok. A romló gazdasági helyzet lényegesen megváltoztatta a korábban automatikusan beváltnak tekintett hitelezési gyakorlatot. A nemrég még könnyedén odaítélt, szinte az ügyfél után “dobott” jelzálog vagy fogyasztási hitelek visszafizetése sokak számára a vártnál nehezebbnek bizonyult. A hitelezésben bevált banki eszközök nem folytathatók, az új szempontok és folyamatok kialakítása pedig időbe telik. Mi okozza a problémát, és hogyan érdemes ezt feloldani?
A romló gazdasági helyzet ellentmondásosan hat a hitelezési gyakorlatra. A csökkenő visszafizetési hajlandóság - vagy képesség - egyrészt arra ösztönzi a bankokat, hogy óvatosabb hitelezési gyakorlatot folytassanak, hiszen növekvő mértékben válhat kétségessé a visszafizetés. Alapelvük ugyanis érthető okokból az, hogy olyan hitelt érdemes kihelyezni, amelyet vissza is kapnak. Másrészt, a bankok saját, elsősorban rövidtávú profitérdekei diktálhatják azt is, ne csökkenjen a hitelkihelyezés mértéke. Féltik ugyanis piaci pozíciókat, ráadásul az értékesítés szempontjai a hitelezés mértékének fenntartását vagy éppen növelését diktálják.
Read more
Ha nem tudjuk törleszteni a lakáshitelt -hitel, hitelek
Amikor már annyit tudunk, hogy nem tudunk fizetni, mindenképpen vegyük föl a kapcsolatot a pénzintézettel mégpedig azonnal, hiszen a halogatás és a „sunnyogás” csak a kárunkra válhat. A banktól kérhetünk fizetési átütemezést, amely akár több hónapos türelmi időt is jelenthet. Ha az adott nagyságú törlesztő részletet egyáltalán nem tudjuk már vállalni, és ez az állapot hosszú távúnak tűnik, érdemes módosíttatni, azaz növelni a hitel futamidejét. Ezáltal tízezrekkel is csökkenhet a havonta fizetendő összeg.
Read more
Magyarországon is megjelentek az ún. “rablóhitelek”…
Valóban lazult-e a bankok hitelezési gyakorlata - ezt vizsgálja hamarosan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Néhány napja a jegybank alelnöke hívta fel a figyelmet arra veszélyre, hogy nőttek a kétes kihelyezések.
A magyarországi hitelezésben is megjelentek a “rablóhitelek”, amikor a bank vagy a hitelközvetítő olyan adósnak ajánl fel hitelt, aki nem hitelképes vagy feltételezhető, hogy a futamidő alatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt - erről Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt múlt hét végén, amikor a jegybank legutóbbi jelentését ismertette a pénzügyi stabilitásról. Az alelnök szerint intőjel lehet, hogy a magyar háztartások átlagosan jövedelmük 13 százalékát fordítják hiteltörlesztésre, ami magasabb mérték mint az uniós átlag, s különösen aggasztó, hogy az arány a legszegényebb háztartások esetén már meghaladja a 20 százalékot.
Read more