FHB - Korszerűsítési hitel
Mi minősül korszerűsítésnek?
Lakóingatlanba(n) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. Korszerűsítésnek minősülnek még a közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munkák, a költségvetés 20%-áig.
Hitellel terhelt lakások - lehetséges-e a csere?
A lakásvásárláshoz felvett jelzáloghitelek száma 2002-ben az állami kamattámogatás hatására nőtt meg ugrásszerűen, 2005-ben pedig a devizahitelek megugró népszerűsége hajtotta a jelzálog hitelállomány növekedését. Időben minél távolabb kerülünk a boomtól, annál több háztartásnál érkezik el a lakáscsere időpontja. Mennyire korlátozza a hitel után bejegyzett jelzálogjog a lakáscserét, van-e gátja a mobilitásnak, s mire kell felkészülniük lakásukat lecserélőknek?
A jelzáloggal terhelt ingatlan a bank elidegenítési tilalma alatt áll, s a lakást eladni csak a fennálló hiteltartozás megfizetése után lehet. “Ez első hallásra jelentős korlátozó tényezőnek tűnhet, ám a jelenlegi ingatlanpiaci és hitelezési gyakorlatban elterjedt, hogy jelzáloggal terhelt lakásokat cserélnek le a tulajdonosok” - összegzi az OC HC tapasztalatait Bánfalvi László. Ennek megfelelően már kialakult technikák segítik az adás-vételben résztvevőket, az alábbiakban több lehetséges helyzetet veszünk sorra.
Read more
A támogatott lakáshitelek drágulása várható…
Tíz százalék közelébe emelkedtek az elmúlt hetekben az állampapírhozamok, a magas referenciahozam pedig megnövelheti a támogatott lakáshitelek kamatait is. A lakástámogatásokról szóló kormányrendelet ugyanis a támogatott forinthitelek kamatplafonját az állampapírok hozamához igazítja.
Mostanában a legkedvezőbb kiegészítő kamattámogatásos lakáshitelek kamata és kezelési költsége összesen 6 százalék körül van, de ha a referenciahozamok tartósan 9-10 százalék környékén maradnak, a bankok elvileg akár 8,5-9 százalékig is emelhetik a lakáshitel-kamatokat - derül ki a Világgazdaság Online összefoglalójából.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a hitelintézetek egy része élt is lehetőséggel, és az emelkedő kamatszintekhez igazította a támogatott lakáshitelek kondícióit.
2005. decembere és 2006. decembere között például, miközben az egyéves állampapírhozamok 1,5 százalékkal emelkedtek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint egyebek között a Budapest Bank, az Erste Bank és a Raiffeisen Bank is följebb srófolta a támogatott hitelek kamatát.
Évek óta nem nyúlt viszont a hitelkamatokhoz az FHB, az OTP, a K&H, az MKB és a Volksbank. A szigorítás egyébként egyre kevesebb ügyfelet érint. A devizahitelek népszerűsége sokszorosan felülmúlja a támogatott forinthitelét, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint februárban például mindössze 6,4 milliárd forintnyi forintalapú és csaknem 51 milliárd forintnyi svájci frank alapú lakáshitelt vett föl a lakosság.
A cikk folytatása a bankweb.hu oldalon található meg.