THM - tudjuk-e, hogy mi mennyi a hitelfelvételkor?
THM. Banki hirdetések apró betűs rövidítése. Az ezt követő százalékos számérték arról hivatott bennünket tájékoztatni, hogy mennyibe is kerül hitelünk. De vajon tényleg ennyit fizetünk kölcsönünkért?
Mit is közöl velünk egy kölcsön THM-je, azaz Teljes Hiteldíj Mutatója? A vonatkozó kormányrendeletben a következő definíciót találjuk: “a THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.” Amennyiben nem lapul zsebünkben közgazdász diploma, ne lepődjünk meg, ha a mondat harmadszori olvasatára sem csillan fény szemünkben.
Nézzünk inkább egy közérthetőbb fordítást. A THM egy olyan éves kamatláb, amely megmutatja, hogy valójában mekkora kamatot fizetünk folyósított kölcsönünk után. Ezt oly módon teszi, hogy figyelembe veszi a hitelfelvétel kapcsán jelentkező összes egyszeri (hitelvizsgálati díj, szerződéskötési díj, értékbecslés díja, stb.) és folyó költséget (kamat, kezelési költség).
A THM segítségével így (elméletileg) összehasonlíthatóvá válnak az azonos hitelösszegű és futamidejű ajánlatok, ezáltal (egyéb szempontok mellőzésével) az alacsonyabb THM-et kínáló hitelt érdemes választanunk.
A gyakorlat
Akciós hitelkamat! - olvashatjuk számos bank reklámjában. A kamatláb valóban alacsonynak tűnik, sőt, még a hirdetés alján szereplő apró betűs THM értéke is szívet melengetően kedvező.
A THM jelenlegi szabályozása (a nem kellően pontos definíció miatt) a hitelnyújtók számára lehetővé teszi, hogy hirdetéseikben olyan THM-et tüntessenek fel, amely csak egy kezdeti, akciós időszakra vonatkozó kamatlábbal és kezelési költséggel számol. A 2008. február 1-vel hatályba lépő új rendelet ezt a problémát orvosolni látszik: a finanszírozókat a THM kiszámítására a hitel teljes futamidejére vonatkozóan kötelezi.
A következő példával azt szemléltetjük, hogy kis összegű (elsősorban fogyasztási) kölcsönök esetében a különböző elnevezésű egyszeri költségek hogyan befolyásolják a THM értékét.
Áttekintés a lakáshitelek kezelési költségeiről
A Világgazdaság kíváncsi volt arra, hogy a bankok vajon mennyire maximalisták a költségeik áthárításában, ha a lakáshitelek folyósításáról és később a törlesztésről van szó. A Teljes Hiteldíj Mutató ugyanis nagyon sokszor a hitel költségeinek csak egy részét tartalmazza. Olyan tételeket szoktak “kifelejteni”, mint a hitelbírálati díj, a szerződéskötési díj, vagy éppen a rendelkezésre állási jutalék.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a lakáshitelekhez kapcsolódó költségek mértéke függ-e attól, hogy valaki forintban, svájci frankban, vagy esetleg japán jenben szeretné a hitelt felvenni.
A lakossági piacvezető OTP Banknál a lakáshitelekkel járó költségeket firtató kérdéseinkre először egy hivatalos szakzsargonban azt közölték, hogy a hiteleknél felszámított kezelési költséget miért számítják fel. Eszerint a bankok hitelszámla-vezetéssel kapcsolatos közvetlen és közvetett költségeit: egyebek mellett a számlakezeléssel kapcsolatos költségeket, a postai díjakat, és a számítógépes nyilvántartás üzemeltetési költségeit hivatottak fedezni a plusz díjak. Az OTP Bank nem volt túl bőbeszédű. A Világgazdaság szerkesztőségéhez eljuttatott közleményben mindössze azt árulták el, hogy bár az adott devizanem általában nem befolyásolja a hitel kezelési költségének a mértéket, azért náluk ez nem teljesen így van. Az OTP Bank esetében forint lakáshiteleknél jellemzően az ügyleti év elején fennálló tartozás évi 2 százaléka. Deviza alapú hiteleknél, vagyis svájci franknál vagy japán jen-, esetleg euró alapú hiteleknél a hitelösszeg évi 2,04 százaléka a kezelési költség. Ez utánaszámolva azért nem tűnik túl kevés összegnek.
Számszerűsíteni ezt nem akarták, de mi azért megtettük. Egy 10 milliós, forintalapú lakáshitel esetében például ez azt jelenti, hogy a havi törlesztő részleteknél az elején, csak kezelési költség címén havi 16 600 forintot kell fizetnie a hitel felvevőjének. Devizaalapú hitelnél pedig még magasabb, 17 ezer forint a kezelési költség havonta. Igaz, itt, ha nincsenek nagy árfolyammozgások - a japán jennél azért fennáll ennek a nagyobb kockázata -, akkor az alacsonyabb kamatszintek miatt összességében jóval alacsonyabb lehet a törlesztő részlet. Persze a másfél héttel ezelőtti forintgyengülés ismét felhívta a figyelmet a devizában történő eladósodás veszélyeire.
A cikk teljes terjedelmében elolvasható a bankweb.hu oldalon.