Magyarországon is megjelentek az ún. “rablóhitelek”…
Valóban lazult-e a bankok hitelezési gyakorlata - ezt vizsgálja hamarosan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Néhány napja a jegybank alelnöke hívta fel a figyelmet arra veszélyre, hogy nőttek a kétes kihelyezések.
A magyarországi hitelezésben is megjelentek a “rablóhitelek”, amikor a bank vagy a hitelközvetítő olyan adósnak ajánl fel hitelt, aki nem hitelképes vagy feltételezhető, hogy a futamidő alatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt - erről Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt múlt hét végén, amikor a jegybank legutóbbi jelentését ismertette a pénzügyi stabilitásról. Az alelnök szerint intőjel lehet, hogy a magyar háztartások átlagosan jövedelmük 13 százalékát fordítják hiteltörlesztésre, ami magasabb mérték mint az uniós átlag, s különösen aggasztó, hogy az arány a legszegényebb háztartások esetén már meghaladja a 20 százalékot.
A Bankszövetség árnyal
Kettősség jellemzi a bankokkal kapcsolatos megítélést - reflektált Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, aki szerint a “lazulás” felvetésével szemben éppen azért szokták bírálni a pénzintézeteket, hogy túlságosan bürokratikusak, s túl szigorú feltételeket szabnak a hitelkérelmek elbírálásakor.
Értelmezése szerint Király Júlia mondandója is inkább figyelemfelhívás volt, hogy a jelenlegi bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezetben, s a kiélezett verseny közepette a bankok óvakodjanak attól, hogy rövid távú profitérdekeik miatt esetleg lazítsanak a hitelezés kondícióin.
Müller János hozzátette: a magyar háztartások átlagos adóssága még mindig csak harmada az uniós átlagnak, ebből a nézőpontból tehát akár még több hitelt is felvehetnének honfitársaink. Az viszont kétségtelen tény, hogy a jövedelemhez viszonyított adósságtörlesztés 10 százalékot meghaladó aránya már kedvezőtlennek ítálhatő.
A teljes cikk elolvasható a bankweb.hu oldalon.
Comments
Leave a Reply